A magyar kultúra napja alkalmából játékos kvízekkel kalauzoltuk népmeséink világába az ÁGOTA Közösség közel 30 fiatalját. Az eseményen vendégül láttuk a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársait is, akik sok érdekességgel és kézműveskedéssel készültek. A napot emellett még néptáncbemutató és közös verstanulás is színesítette.
Az izgalmas napra Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Baranya vármegyei nevelőszülőknél és lakásotthonokban élő, 8-13 éves gyermekeink közül mintegy 30 fő érkezett.
Az ÁGOTA Közösség otthona, ÁGOTA Falva a Kiskunsági Nemzeti Park területén helyezkedik el Bács-Kiskun vármegyében. A Nemzeti Park munkatársai már több alkalommal is részt vettek ÁGOTA Falván rendezett eseményeinken, hiszen ilyenkor alkalmuk adódik arra, hogy játékos feladatokkal és az aktuális programhoz kapcsolódó beszélgetésekkel elősegítsék a környezettudatos magatartás kialakulását, ezáltal pedig a fiatalok természetszerető és a környezetet óvó felnőttekké váljanak. A magyar kultúra napi rendezvényünkön a Kiskunsági Nemzeti Park oktatási referense, Nagyné Grecs Anita a nemzeti parkról, a környezetvdélemről és a kertek gyakori vendégéről, a széncinegéről beszélt a gyermekeknek. Ezt követően pedig a magyar irodalom legismertebb madaras versét, Móra Ferenc A cinege cipője című szövegét tanulták együtt.
A napra gyermekeink a Szent Jobb Lator templomban tartott pasztorációs foglalkozással hangolódtak. Dlubala Róbert, az ÁGOTA Közösség pasztorációs munkatársa arról beszélt nekik, hogy miért fontos ismerni a gyökereinket, ezáltal pedig megőrizni és megerősíteni őket.
A pasztorációs foglalkozást követően a magyar népmesékhez kapcsolódó izgalmas kvízjátékokban vettek részt gyermekeink, ahol össze kellett dolgozniuk, hiszen a feladatokat csapatokban oldották meg. A csapatoknak például egy több, mint száz szavas szófelhőből kellett kikeresniük a Himnusz első versszakának szavait. Össze kellett gyűjteniük a magyar népmesék általános jellemzőit. A bűbájos lakat című népmese megnézése után pedig 15 furfangos kérdésre adtak közösen válaszokat.
Radics Roland Henrik a Motkány nevű Bács-Kiskun vármegyei csapat tagja volt. – Az a feladat tetszett a legjobban, amikor mesét kellett írnunk közösen, aztán elmondani. Versmondó versenyeken is részt szoktam venni, hozzá vagyok szokva, hogy kiállok mások elé, de csapatban is jó volt versenyezni. Ha voltak is fennakadások, azokat megoldottuk közösen – mesélte a 12 éves fiú, aki Kunszentmiklóson él nevelőszülői családban.
A kunszentmiklósi Németh Erika szintén nevelőszülőknél él, nagyon élvezte a játékos feladatokat, amelyek közül ő is a meseírást élvezte leginkább. – Sajnos nem tudtuk leírni a mesénket, de elmondtuk szépen a zsűrinek és a többi csapatnak. Én is szoktam történeteket kitalálni. Örülök, hogy eljöhettem, mert szeretem a népmeséket, és nagyon jól éreztem magam – mesélte élményeit Erika.
Petyovszki István, az ÁGOTA Közösség élménypedagógusa kiemelte, hogy a gyermekek izgatottan és örömmel vettek részt a népmesékkel és mesékkel kapcsolatos játkékokban és kihívásokban. – A mesék a mindennapjaink részei. Nemcsak szórakoztatnak, hanem nevelnek és oktatnak is. A népmeséknek mindig van valami igazságtartalma, ezáltal minden korban, minden egyes életszakaszban fontos mondanivalójuk van. Emellett a magyar népmese az örök – fogalmazott Petyovszki István.
(fotók: Gémes Sándor)
