Nagycsütörtök az utolsó vacsora, a testvéri szeretet és az egység parancsának estéje, Jézus szeretetének kiáradása. Ez az éjszaka a szenvedésre induló Jézus búcsúestéje, aki ekkor adja át búcsúajándékait.

Ezen a napon Jézus közösséget alapított. Nagycsütörtökön a szentmisét bemutató pap Jézust képviseli, a hívek pedig az apostolokat. Jézus szavai ezen a napon különösen fontos jelentőséggel bírnak: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem…”

A szentmise glóriájára megszólalnak a harangok, a csengők, és az orgona, hogy azután a gyász jeléül elhallgassanak Húsvét éjszakájáig. A plébánia népe egy családként ünnepli a szent vacsorát. Ezt az éjszakát csak a kereszt rávetődő árnyékában ünnepelhetjük, hiszen nagycsütörtök minden ajándéka a keresztből nyeri erejét.

A szentmise utolsó könyörgése után a pap az Eukarisztiát a szentmise utolsó könyörgése után a mellékkápolnában rejti el. A tabernákulum üresen áll, hiszen elvitték közülünk a Mestert. Most elkísérhetjük az Úr Jézust a Getszemáni kertbe.