Ezt terveztük: Egy nagyon sajátos lehetőséget ajánlunk fel a gyermekek közvetlen környezetében élő lakosoknak. Ez egy olyan nap lesz, ahol gyermekeink vendégségbe hívják a szomszédokat, a közös programok és a közös étkezés egy jó hangulatú délutánt hozhat magával, melynek hatására szoros baráti kapcsolatok alakulhatnak ki, illetve az eddig rosszul működő kapcsolatok, realizálódhatnak. Különösen fontos ez a nap, hiszen gyermekink megélhetik, hogy a következőkben számíthatnak valakire. A szomszédság eddigi előítélete nagy mértékben csökken a rendezvény hatására. …és a megvalósulás: "Meghívom a szomszédomat szombatra" 2012. augusztus 18., Kecskemét, Bácsalmás, Kunfehértó, Szegvár, Csanádpalota, Hódmezővásárhely, Ópusztaszer A program célja az volt, hogy gyermekeinkről a közvetlen lakókörnyezetük szerezzen információt, ezáltal növekedjen gyermekeink támogatottsága, elfogadottsága. A programelemet úgy állítottuk össze, hogy helyet adjunk a gyermekek valós igényének miszerint életüket abban a közösségben, településen szeretnék nagykorúságuk után is folytatni, ahol felnevelkedtek. Ez az igény érthető részükről, hiszen biztonságot adni egy elfogadó, ismert közösség képes. A családból kiemelt gyermekeket egyébként is jellemzi a jövőtől való félelem, különösen megtapasztalható ez akkor, ha eddigi otthonuktól távol, egy új közösségben kell kialakítani életüket. Családjuk, rokonaik nem tudnak számukra nagykorúságuk után sem megfelelő támaszt adni, ezért is ragaszkodnak ahhoz, hogy volt gondozási helyük közelében kezdjék meg életüket. Ehhez nemcsak az intézményekben dolgozó szakemberek segítségére van szükségük, hanem a közvetlen, támogató lakóközösségekre is. Gyakran tapasztaltuk, hogy a gyermek, és lakásotthonokról a lakosság előítéleteket alakított ki. Ezt egyrészt az eddigi évek esetleges rossz tapasztalatai idézikték elő, másrészt a média hírközlései. A közvetlen környezet gyakran anélkül mondott ítéletet, véleményt gyermekeinkről, hogy lehetőséget adtak volna nekik a megismerésre. A "Meghívom a szomszédomat szombatra" programelem ennek az ellentmondásnak a feloldására épült be az integrációs programsorozatba. A program előkészületébe bevontuk a gyermekeket is, ők készítették el a meghívókat, és találták ki az aznapi programot, segítették a főzés előkészítésében, a vendégek fogadásában. A vendégeket gyermekeink műsorral várták, majd körbevezették őket a lakásotthonban. Az elkészített ebédnél mindannyian közösen ültek az asztalhoz, ahol a megismerést elősegítő beszélgetések alakultak ki. Kecskeméten a program 5 lakásotthonban megközelítőleg ötven helyi lakos részvételével zajlott. Itt különösen nehéz volt megszólítani az itt élőket, hiszen a nagyváros kertvárosi részében az emberek nagyon zárkózottak, gyakran egymást sem ismerik. Nagy jelentősége volt a programelemnek a speciális lakásotthon megítélésében, mert az ilyen szükségletű gyermekek méginkább kiváltják a lakosság ellenérzését. A közös étkezés, játék sok feszültséget feloldott, a vendégek új ismeretekkel távoztak. Bácsalmáson nemcsak a szomszédok, hanem a település polgármestere, és lelkipásztora, és iskolaigazgatója is részt vett az eseményen. Ebben a városban elmondható, hogy az itt lakók gyakran fordultak a gyermekek ellen, nem szívesen látták őket a város iskolájában, rendezvényein, utcáin. Ezen a napon egy olyan élménnyel távoztak, ami pozitív irányban befolyásolja megítélésüket a bácsalmási gyermekotthon lakóiról. Kunfehértón szintén nagyon széles körben valósult meg az a programelem, közel hetven vendég vett részt rajta. Itt is jelen volt a település polgármestere, aki segítségéről, és támogatásáról biztosította a gyermekotthonban élő gyermekeket, ebben a kisvárosban is jellemző, hogy sem az iskolában, sem a közösségi programokon, sem a gyermekotthon közvetlen környezetében nem látták szívesen a gyermekeket. Ez elsősorban a korábbi évek rossz tapasztalatainak, és a gyermekotthonról megjelent negatív hírközlésnek volt köszönhető. A szomszédprogramra ellátogatók a saját elmondásuk szerint egy egész más képet kaptak a gyermekekről, azzal a tapasztalattal távoztak, hogy a család nélkül nevelkedők semmiben sem különböznek a családban élő gyermekektől, azonban azokat a sérüléseket elhordani, ami őket jellemzi, embert próbáló. Szegváron belsőséges hangulatú volt a program, a közvetlen szomszédokon kívül részt vett az általános iskola igazgatója is, aki arról beszélt, hogy érzékelhető a lakásotthonban a gyermekekkel törődő nevelői hozzáállás. Csanádpalotán nagyon színes programmal várták a vendégeket, az oda érkező közel húsz embert sétakocsikázásra hívták meg a gyermekek, majd műsorral kedveskedtek nekik. A lakásotthont itt is megtisztelte a helyi polgármester, és a lelkipásztor is. A program reggeltől késő délutánig tartott, a meghívottak ajándékkal kedveskedtek a gyermekeknek. Hódmezővásárhelyen a speciális lakásotthon közvetlen szomszédjai vettek részt a programon, itt is elmondható, a fokozott előítéletesség a gyermekeinkkel szemben, de a program hatására a jelenlevők segítő szándékot fogalmaztak meg. Ópusztaszeren különös hangsúlyt kapott ez a programelem, hiszen ott befogadó otthont tart fent a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. A befogadó otthon Csongrád megye egész terüléről fogadja az ideiglenesen beutalt gyermekeket. Az ide érkező gyermekek nehezen elfogadhatók a közösség számára, hiszen idegenként jelennek meg a falu életében. A programra ezért nemcsak a közvetlen szomszédokat hívták meg, hanem az eddigi támogatókat is. A beszélgetésekben kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a bekerülő gyermeket élményprogramokkal, terápiás megsegítéssel készítik fel az új környezet elfogadására, és ehhez kérik az itt élők támogatását is. A "Meghívom a szomszédomat szombatra" programon közel háromszáz ember vett részt, akik bepillantást kaptak gyermekeink mindennapjairól, életkörülményeiről, a lakásotthonokban folyó szakmai munkáról. Ez sokakat megnyugtatott, és egy elfogadóbb gondolkodásra ösztönzött. A programelem hatására csökkent gyermekeink társadalmi elszigeteltsége, a közvetlen lakókörnyezet, ami egyben a társadalmi védőháló részét képezi nyitottabbá, elfogadóbbá vált a családból kiemelt gyermekek felé.