Húsvét egyszerre ünnep a szívben, az Egyházban és a közösségekben, családban.

Ünnep a szívben

Minden ünnephez vezet egy egyéni út. A saját felkészülésem mélysége adja meg az ünnep intenzitását. Húsvét ünnepére a nagyböjti negyven nap előkészület elégséges időt biztosít, hogy szembe nézzek erősségeimmel, gyengeségeimmel és embertársi kapcsolataimmal. Év közbeni reflexió ez, ahol lehet és szabad jó elhatározásokat tenni, elköteleződni a jó mellett. Maga az ünnep a szívben kezdődik. Nem külsőségekben ölt testet. A húsvét ismét egy nagy ajándék, amelyet Isten készít számunkra. Annyit meríthetünk belőle, amennyi elfér a szívünkben. Testünk-lelkünk könnyen elfárad a mindennapok küzdelmei között, szükségünk van erőforrásra. A lelkünknek is szüksége van minőségi táplálékra, lelki vitaminokra. Az ünnep a méltósággal megélt élet szinonimája. Nem a valamitől való szabadulás (munka, feladatok, kötöttségek), hanem egész lényemmel én magam válhatok ajándékká. Erre készítem fel önmagamat és környezetemet.

Ünnep az Egyházban

Jézus szenvedése, halála és feltámadása szervesen összetartozó misztérium. Kettőezer év óta egyfajta értelmezési kód az emberiség útvesztőiben úgy egyéni, mint közösségi sorsunkra nézve. Virágvasárnaptól egészen húsvét vasárnapjáig egy ősi forgatókönyv szerint élhetjük meg a liturgia nyelvén keresztül Isten közelségét. Bekapcsolódhatunk ezekbe a szertartásokba, és ha jól ráirányítjuk a figyelmünket, megnyílik előttünk egy új világ, Isten világa, ahogyan Ő szeret. A húsvét vallási ünnep. Sokkal jobb lenne, ha nem a böjt után felszabaduló mértéktelen étkezés adta volna meg az elnevezést, hanem inkább lenne Istenvét. Őt magunkba fogadni, közösségben megélt ünnepi alkalmak keretében találkozni Vele, az élővel. 

Ünnep a közösségben, családban

Ahogyan haladunk a fókuszból kifelé, az ünnep megteremti a maga hagyományát a családban, a néphagyományban, a kultúrában. Az ünnep előkészítésében mindenki kiveheti a részét. Megjelenhetnek a kifejező szimbólumok, mint a gyertya, az ünnepi teríték, bevonhatjuk az ünnepünkbe a tágabb családtagokat, akiket esetleg meglátogathatunk, vagy elhunytjaink, akiknek sírját húsvéti jelképekkel feldíszíthetjük. Felnőtt is, gyermek is megtalálja helyét. Izgalmas a húsvéthétfői locsolkodás, vagy az elrejtett ajándékok keresése, felnőttek részére az Emmausz-járás, mely nem csupán szórakozás, hanem ősi, bibliai eseményekre utaló népszokás. 

Ahogyan a kivonulás eseményének narratívája a pászka vacsora elengedhetetlen velejárója, úgy a keresztények nemcsak újra mondják, hanem újra élik, bevonódnak az eseményekbe, legyen az Passió, vagy liturgikus cselekmény. Ugyanaz a Jézus Krisztus viszi végbe a feltámadás csodáját 2023-ban is, akinek testét a római katonák lepecsételt sírba helyezik. Sok minden eltakarja előlünk Istent, de testvéreink szolgálatában bizonyosságra juthatunk, hogy ő él, velünk járja az életünk útjait. Boldog Ünnepeket!

Bognár Attila