Oldal betöltése folyamatban...
EN | HU
Számlaszám: OTP Bank 11735005-20550806
/media/uploads/images/post_upload/nezok.jpg



2014

  • Konzultációs nap 2014. január 29.

            Címe: A gyermekvédelmi törvény 2014. január 1-jétől hatályba lépő változásai 

            Célcsoport: nevelőszülői tanácsadók, gyermekotthon-vezetők, nevelők a katolikus egyház által fenntartott nevelőszülői hálózatokból, gyermekotthonokból. 

            Várható létszám: 30-40 fő a Katolikus Egyház fenntartásában működő                             gyermekotthonokból, nevelőszülői hálózatból


  • Konzultációs nap 2014. szeptember 30.

            Cím: Szakembertől szakemberig

Innovatív szakmai mintaprojekt lezárása egy szakmai értékelő, bemutató előadással. Módszertani ajánlás készítése.

            Célcsoport: nevelőszülői hálózat vezetője, gondozási hely képviselője, területi gyermekvédelmi szakszolgálat képviselője, megyei szakértői bizottság szakembere, módszertani szaktanácsadó a katolikus egyház által fenntartott nevelőszülői hálózatokból, gyermekotthonokból. 

            Vezeti: Beőthy-Fehér László módszertani szaktanácsadó, mentálhigiénés szakember


2015

  • Konzultációs nap

Helyszín: Szeged

Időpont: 2015. április 02.

A szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Drogambulancia munkatársainak és a csanádpalotai lakásotthon dolgozóinak tapasztalatai a lakásotthonban tartott terápiás csoport foglakozásokról. 


  • Konzultációs nap 

Helyszín: Szeged

Időpont: 2015. november 17.


1. Konduktív pedagógia bemutatása: alapelvek, indikáció, alkalmazási területek,

eredményesség.

2. Konduktív pedagógia, mint a komplex mozgás és személyiségfejlesztés módszere, a 

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató módszertani intézetében.

  • tevékenységhez szükséges eszközök beszerzése, körülmények megteremtése
  • helyszínek
  • tanácsadáson megjelent és fejlesztésben résztvevők létszáma

3. Első vizsgálat, árulkodó jelek, amelyre figyelnünk kell a gyermekvédelemben 

gondozott gyermekek fejlődésében.

4. Meghívott vendégünk a Nyúlcipő Konduktív Alapítvány vezetője Belina Katalin 

előadásában: Komplex fejlesztés fontossága, alternatív terápiák alkalmazása a 

Nyúlcipő Konduktív Alapítvány tevékenységében.

5. Esetbemutatás, videó felvételek megtekintése a fejlesztő foglalkozásokról.

6. Felmerülő kérdések megvitatása.


  • Konzultációs nap- Szakmai kerekasztal

Helye: Szeged Csongor tér 8. 

Időpont: 2015. december 09. 


  • Dr. Foltán József Országos Egyházi Módszertani Gyermekotthon bemutatása

            Előadó: Sisákné Krizsán Valentina lakásotthon vezető


  • A KÁSZPEM® módszer alkalmazása a gyermekvédelemben

            Előadó: Kothencz János KÁSZPEM® Módszeralapító      


  • A drámapedagógia hatása tizenévesek értékorientációjára

            Előadó: dr. Novák Géza Máté drámapedagógus, egyetemi adjunktus

  • Az érzések és gondolatok kifejezése a film nyelvén 

            

            Előadó: dr. Fecskó Pirisi Edina Gyerekszem Művészeti Egyesület alelnöke


  • A pszichodráma szerepe a gyermekvédelemben

            Előadó: Beőthy-Fehér László pszichodráma vezető 

  • Kerekasztal beszélgetés


2016


2016. 09.12.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézménye konzultációs szakmai napot szervezett kollégák számára,

Gyermekvédelmi ISO, 

avagy a minőségbiztosítás jelentősége

a gyermekvédelmi rendszerben

címmel.


A konzultációs szakmai nap időpontja: 2016. szeptember 12. 09:00- 14:00

A konzultációs szakmai nap helye: 6723 Szeged, Csongor tér 8.

Előadók: 

  • dr.      Nagy Gábor Dániel- szociológus
  • Emődi      Máté- szociálpolitikus, módszertani      és minőségbiztosításért felelős munkatárs

A konzultációs nap által érintett tématerületek:

  • A Szent      Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató minőségbiztosítási rendszerének      bemutatása, 
  • az      elmúlt 3 év kutatásának prezentálása, 
  • A minőségbiztosítás      küldetése, jelentősége a gyermekvédelmi rendszerben
  • Minőségfejlesztési      célok


2016. október 04. Oroszlány

A hazai rendszerben kézzelfogható nehézség az eltérő kulturális környezetből érkező (roma vagy eltérő szociokulturális helyzetű családok) gyermekek és fiatalok beilleszkedése. A lakásotthonokba, vagy a nevelőszülői családokba történő beilleszkedéshez nyújtottunk segítséget Konzultációs napunkon, az alábbi előadások megtartásával:

  • Roma kultúrából fakadó különbségek értékalapú megközelítése az ÁGOTA Táboros roma estek tapasztalatainak felhasználásával- Balog Marcsi
  • Multikulturalitás a lakásotthonokban- Jó gyakorlatok az eltérő kultúrából érkező roma gyerekek lakásotthoni beilleszkedésének segítéséhez- Rácz Béla
  • Eltérő szociokulturális családok főbb jellemzői- Szalai Betti
  • Szocikulturális különbségek összehangolása a nevelőszülői családoknál- keresztény értékrend- Fischerné Móni


Kulturális különbségek keresztény szemmel a hazai gyermekvédelemben


Ebben a témában szervezett szakmai napot a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézménye, melyre Oroszlányban került sor 2016 októberében)

Többek kérésének eleget téve a roma családokból érkező gyermekek és fiatalok lakásotthonokba és nevelőszülői családokba való beilleszkedésének elősegítéséhez szeretnénk az oroszlányi előadást közzétenni.

A hazai gyermekvédelemben mind a lakásotthoni környezetben, mind a nevelőszülői hálózatban elhelyezett gyermekek és fiatalok esetében nehézséget okoz a roma származású gyermekek beilleszkedésének segítése. Ezen nehézségek kezeléséhez szeretnénk segítséget nyújtani a roma kultúra jellegzetességeinek bemutatásával, a hagyományok, nevelési szokások ismertetésével, valamint különféle jó gyakorlatok példáján keresztül.

A roma kultúráról általában

A romák egy Indiából származó népcsoport, melynek neve az ember jelentésű rom szóból származik (a roma a rom többes számú alakja). A cigányság a XV. század során vándorolt be Európába. A népcsoport őshazája India. Sokan máig nomád életmódot folytatnak, fő tevékenységeik közé tartozik a zene, a tánc és a jóslás. A vándorlások során a cigányság felvette a helyi szokásokat, és tagjai különféle mesterségekre szakosodtak, például zenéltek vagy különböző kézműves tevékenységeket folytattak. 

Bogdán Zoltán: Gyökerek

A XVI. századtól üldözni kezdték őket, több országban is megtiltották a velük való mindennemű érintkezést. A rendeletek eredményeképp a cigányság egyik országból a másikba menekült.

A 16 - 17. században az ún. menlevelek tették lehetővé számukra, hogy a cigányság mintegy külön történelmet élhetett a magyaron belül. Mozgásukat nem akadályozták, nem erőltették a beilleszkedésüket, identitásukat szabadon élhették meg. (A mi szempontunkból ez egy nagyon fontos információ: a cigányok szabadság iránti igénye generációkon keresztül öröklődik. Mindenfajta behatárolást nagyon nehezen élnek meg.)

Péli Tamás: Születés

Életről való gondolkodásuk, közösségi szokásaik akadálytalanul hagyományozódhattak tovább a fiatalabb nemzedékre. Ennek köszönhetően zárt közösségek voltak, és a 21. századra is azok maradtak, saját értékrenddel, kultúrával, felfogással. 

Szamosközi Antal: Cigány lány

A 17 - 18. században bizonyos csoportjaik letelepedtek, szokásaikat, hagyományaikat részben megtartották. 


A letelepedett cigányokra a városok-falvak lakóinak igényeit kielégítő foglalkozások (zenész, kovács, borbély, stb.) voltak jellemzőek.


A szocializációról általában

A gyermekkor és a családban történő minta-kialakulás meghatározó az egész élet szempontjából, ezért nagyon nem mindegy, a primer szocializáció mire neveli az egyént. A szociális színterek, szocializációs közegek többfajta csoportosítása létezik. A szocializáció a szerepelmélet szerint azon társadalmi szerepek elsajátításának folyamata, amelyeket az egyén az élete során betölt (Andorka, 2006); 

Giddens (2006) szocializációs közegeknek olyan csoportokat vagy társadalmi kontextusokat nevez, amelyekben a szocializációs folyamatok zajlanak, és amelyek a kulturális tanulás színterei. Véleménye szerint az egyén életének bizonyos szakaszaiban több szocializációs közeg is szerepet játszhat, négyet emel ki közülük: család, a kortárscsoportok, az iskolák/munkahely és a tömegkommunikációs eszközök.

Elsődleges szocializáció színtere a család. A társadalmi értékek és normák elsődleges közvetítője a közvetlen család, amely felelős az énazonosság és éntudat fejlődéséért, a nemi szerepek kialakításáért, a társas reakciók, társadalmi attitűdök kialakulásáért. A roma családokból kiemelt gyermekek és fiatalok esetében tisztában kell lennünk a roma családokban nyújtott értékekkel és normákkal, mert ez nagymértékben segíti a gyermekvédelmi munkánk kiindulási pontjának meghatározását.


A cigány családok nevelési szokásai 

A cigány családokban külön szerepük van a fiúknak és a lányoknak: egy tizenkétéves fiú a cigány családokban már férfi, akinek ennek megfelelő szabadságot biztosítanak. Ehhez képest a szakellátásban kerülő 12 éves cigány kisfiút, mi- teljesen értelemszerűen- korának megfelelően szeretnénk kezelni, irányítani, mellyel a bekerülési traumát, a veszteséget teljes zavarodottsággal, szerepzavarokkal tetézzük. 

Forray, Hegedűs és Oppelt munkáit összegezve megállapíthatjuk, hogy a roma családok időkezelése más, mint a többségi társadalomé: nincs szigorú napirend, nincs rögzített időpontja az étkezéseknek, az élet ritmusa az igényekhez igazodik. 

A családon belül szabad nevelési elvek vannak, amelyek korlátozzák a késleltetés és önkontroll elveinek kifejlődését, amelyet az iskolai sikertelenség egyik okának tarthatunk. A nevelés a fegyelmezés, jutalmazás és büntetés helyett a modellkövetést helyeződik a középpontba - ezért is nagyon fontos a szülői modell. A cigány családokra a meleg, érzelem-és érintésdús kommunikáció jellemző. Felső tagozatos iskolás gyermek körében már megjelenik az otthoni minta és az iskola által elvárt értékek közötti konfliktus, és ezek összeegyeztethetetlen értékek: „lehetetlen egyszerre megfelelni az iskola és a család által támasztott követelményeknek” (Fiáth, 2002:27). 

A cigány családok túlélésre készítik fel a gyermeket, és „a cigány kulturális sajátosságokat, szülői-nevelői stílusok másságát figyelmen kívül hagyó közoktatási rendszer kudarcot vall a roma gyermekek tanítása során” (Fiáth, 2002:28). 

Radó megfogalmazásában: a cigány szülők nem rosszul, hanem másképp nevelik gyermekeiket, és ehhez képest az iskolák nem megfelelően oktatják őket (Fiáth, 2002:52). Fiáth következtetésében szerényebben fogalmaz: fontosnak tartja a közoktatás rugalmassá tételét és a családi szocializáció megváltozását is. az iskolának azonban figyelnie kell az etnokulturális sajátosságokra –véli.

Biztos vagyok abban, hogy a többségi társadalmi normákkal gyakran szembenálló, számunkra elképzelhetetlen körülmények, nevelési stílusok mély megbotránkozást, értetlenkedést váltanak ki legtöbbször, és nagyon nehéz megérteni, hogy vágyhat azok közé az áldatlan állapotok közé vissza a családból kiemelt roma gyermek. Fontos szem előtt tartanunk, hogy gyökereit, kötődéseit veszítette el, biztonsága eltűnt, számára teljesen ismeretlen környezetbe- ismeretlen emberek, dolgok, hangok- közé került, melyben nem ismeri ki magát. Ilyenkor gyakran az egyetlen, otthon megtanult válaszreakciót adja: dacot, agressziót, ordítozást, verekedéseket, konfliktusokat. Mi, keresztény szakemberek, lássunk a kiabálás, agresszió, kötekedés mögé, és lássuk meg a biztonságát vesztett gyermeket. 

Káli Horváth Kálmán: Hegedüs roma fiú


A roma gyerekek viszonya az oktatáshoz

„A cigány családok nem engedik, hogy gyermekeiket az iskola szocializálja, még kevésbé, hogy a kortárs csoportok, s igen sajátos módon egyszerre permesszívek és restriktívek” (Forray-Hegedűs, 2000:270). A szerzőpáros megállapítja, hogy a cigány családok gyermekcentrikus nevelést folytatnak, de mást tanítanak a gyermekeknek, mint a pedagógusok. Jót akarnak a gyermeknek, de ez azt jelenti, hogy adott pillanatban akarnak a lehető legtöbbet nyújtani, késztetéseiket és vágyaikat azonnal és habozás nélkül kielégíteni. Nagyon fontos tudnunk azt is, mikor tanulásra szeretnénk motiválni a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő roma gyermeket és fiatalt, hogy a cigány családokban nem érték az iskolában megszerezhető tudás. 

A cigány közösségek nagyon zárt közösségek. Átlagon felüli elfogadóképességgel rendelkeznek, de ahhoz, hogy igazán befogadjanak „egy külsőst, egy magyart”, hosszú éveknek kell eltelniük. A tanulást választó fiatalok egyfajta kiközösítést élnek meg a cigány közösségüktől, mondván: „kimagyarosodtak”. Épp ezért, nagyon kicsi a cigány értelmiségiek rétege, mert saját közegük eltávolodik tőlük, a többségi társadalom pedig nem képes befogadni őket igazán, mindig a cigány rákkutató, a cigány irodalomtanár, a cigány asztalos marad. A cigány értelmiségiek „két tűz között”, egyfajta gyökértelenséget, talajvesztettséget élnek meg.

A cigány családokban az időhasználat független a napszakoktól és életciklustól, időbeosztásuk szituációk által meghatározott, nincsen benne kiszámíthatóság és rendezettség. Az iskola ezzel szemben úgy akarja a legjobbat, hogy a társadalmi tendenciákat, rendet és időbeosztást szolgálja ki, erre készít fel az iskolai nevelés. Az iskola és a cigány családok is teljesítménycentrikusan nevelnek, csak a teljesítmény megítélése gyökeresen mást jelent. Versengésre is nevelnek, de a versengés eredménye nem a jobb osztályzat, hanem a trükkös, jó üzlet. 

A többségi társadalom mást gondol a sikeres és értelmes életről, ehhez képest ítéli meg a cigány családok teljesítményét és képviselt értékeit –mondja például nemtörődömnek a cigány családokat, akik nem törődnek a gyermekükkel mert például nem hordják rendszeresen iskolába. A cigány családok társadalmi mobilitás és sikeres élet, sikeresség képe azonban gyökeresen különbözik a ’középosztályos’ többségi normától. A cigány családok túlvédik a gyermekeiket, nem tanítják meg a kockázatvállalást, „üvegházban, védetten, melegben” nevelik őket (Forray-Hegedűs, 2000:271)

Összegezve megállapítható, hogy a nevelésnek van stílusa, ideológiája, technikája, ugyanakkor ezek nem felelnek meg az iskolai követelményeknek, a környezet szokásrendszerének, a gyermekek érdekeinek. 

Vastagh György, id.: Készül a vacsora


A roma családokban megtalálható szocializációs tényezők felhasználása nevelési feladatainkban

A roma családoknál nem folytattak kimondottan szocializációs tevékenységekre irányuló kutatásokat, mert a zárt közösség tagjai nem nyitottak ilyen jellegű bizalomadásra. Megfigyeléseink és tapasztalataink alapján azonban az alábbi tényezőkkel kalkulálhatunk nevelési feladataink meghatározásakor:

  • nagyfokú mozgásszabadság, függetlenség: a sport, mint nevelési eszköz, kiválóan alkalmazható a roma gyermekeknél.
  • bizonyos mértékű cselekvési szabadság: önálló döntések meghozatalának támogatása értő hallgatással, elfogadásunk biztosításával mind szavak, mind pedig tetteink szintjén.
  • mindenféle tiltás, büntetés, parancs hiánya: fegyelmezési módszerek körültekintő megválasztása, keretek jó megválasztása, az adok-kapok egyensúlyának kialakítása.
  • a vágyak, elképzelések viszonylag gyors kielégítése: önkontroll képességének fejlesztése sporttal, szabadidős tevékenységekkel
  • a késleltetés elfogadásának hiánya: napirend bevezetése, napirend részeinek akár percekre történő felbontása, egyenlőségek kialakítása
  • odaadó, testvéri magatartás: lehetőség szerint a testvérek együttes elhelyezése, kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása. A roma családokból érkező gyerekek hihetetlenül családcentrikusak, erős kötődésük van, különösen az anyához. Az egyik módszer, ami megalapozza a bizalmi kapcsolatunkat a hozzánk nevelésbe került gyermekkel, ha azt tapasztalja, hogy előítéletek nélkül, tisztelettel bánunk a kapcsolattartásra érkező családtagjaival, különösen az édesanyjával. 
  • az idősek tisztelete: beszélgetések során, az odafigyelés kérésekor ezt bátran lehet kérni. 
  • a csoport normáinak betartása: gyermekvédelmi szakemberként ismernünk kell a cigány közösségek normáit, hagyományait. Jó segítség a kapcsolat kialakításakor, ha érdeklődünk hagyományaik, szokásaik iránt- őszintén. Ezek az ismeretek hatékony segítséget jelenthetnek hétköznapi munkánk során.
  • kifejezett szemérem a nemek között, cigánylányok tabukkal teli nevelése: a nevelőszülői családban, vagy a lakásotthonos környezetben saját szoba, vagy az egyedül öltözés lehetőségének megteremtése, kellő tapintattal az erre való odafigyelés fontossága, fürdéskor elkülönülés lehetőségének megteremtése
  • erős érzelmi kötődés a családhoz, anyához: A roma családokból érkező gyerekek hihetetlenül családcentrikusak, erős kötődésük van, különösen az anyához. Az egyik módszer, ami megalapozza a bizalmi kapcsolatunkat a hozzánk nevelésbe került gyermekkel, ha azt tapasztalja, hogy előítéletek nélkül, tisztelettel bánunk a kapcsolattartásra érkező családtagjaival, különösen az édesanyjával. 

Jó gyakorlat: ÁGOTA Roma est, és annakpedagógiai háttere


Az ÁGOTA Alapítvány 20 éve minden évben megszervezi az ÁGOTA Tábort, azaz az Állami Gondozottak Országos találkozóját, ahol 10 napon keresztül több száz, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek és fiatal táborozik együtt hét éves kortól 18 éves korig. Ezekben a táborokban, melyek az ÁGOTA Alapítvány szívdobbanásai, immáron húsz éve kiemelt figyelmet fordítanak a roma identitás kialakítására, megőrzésére egy nagyszabású tábori programelem, a Roma Nap megvalósításával. 


A nap házigazdái autentikusok, azaz maguk is roma származásúak, egyikük pedig szintén állami gondoskodásban nevelkedett. 


A nap a cigány kultúra és hagyományok bemutatásával és a hagyományok ismertetésével telik, és egy fergeteges, színes Roma estben manifesztálódik, ahol a zene és a tánc mellett roma hagyományokat, életérzéseket bemutató színdarabot is előadnak a táborlakók és önkéntesek. Ezekben a színdarabokban nem csak a cigányság népszokásai elevenednek meg, hanem a társadalmi integráció, valamint a cigány- magyar együttélés fontossága is előtérbe kerül. Idén a színdarab központi mottója a „Te is más vagy, te sem vagy más”- gondolatkör volt. 


A színdarabban cigány táncosok „harcoltak” magyar néptáncosokkal, mely harc során egyszercsak rádöbbentek, hogy elfogadással akár tanulhatnának is kölcsönösen egymástól. 

 

Fontos pedagógiai attitűd az alapítvány részéről, hogy a médiában tapasztalható, cigányokról kialakított, gyakran pejoratív képpel szemben a cigány kultúra sokszínűségének megmutatásával tegyük büszkévé a gyermekeket és fiatalokat roma származásukra. 


Az állami gondozott gyerekek nagyon sok esetben nemcsak állami gondozott mivoltukat, de roma származásukat is egyfajta szégyenbélyegként élik meg. A Roma Esttel minden évben ugyanaz a fő célunk: azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek megértsék és megérezzék, hogy ők igenis is rendkívül értékes emberek. Az ÁGOTA önkéntes közössége azon igyekszik, hogy megmutassa nekik, a roma származásnak is rengeteg előnye van, a roma hagyományok, kultúra, nyelvi világ és zenei folklór mind-mind csodás kincseket rejtenek magukban. 

Ezek olyan értéket képeznek, melyet erényként is megélhetnek a gyerekek, ezért érdemes tájékozódniuk a roma gyökerekben rejlő csodákról, és ápolniuk a roma tradíciókat. Nagymértékben segít nekik az identitásuk megtalálásában, építésében is. 


Ennek érdekében a táborlakók bevonásával a roma tánc- és zenei világ, nyelviség és történetiség elemeit, érdekes mozzanatait villantják fel, mely idén, huszadik, jubileumi alkalommal tudta páratlan élményekkel megajándékozni a tábor lakóit. 

Úgy gondolom, országosan is egyedülálló az ÁGOTA Alapítvány romasággal foglalkozó önkéntes közösségének ez a nemes és úttörő kezdeményezése, melyben a találkozás legelső pillanatától tudatos szakmai koncepcióval, az elfogadás eszközét használva valódi társadalmi integrációt tudnak előmozdítani.


Integráció vagy asszimiláció?

Ahhoz, hogy sikeresnek érezhessük magunkat a roma gyerekek nevelése kapcsán, érdemes elgondolkodnunk, integrálni szeretnénk őket a társadalomba, vagy asszimilálni. Ehhez tudnunk kell, mi a kettő közti különbség.

Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést jelent, ahol egyéniség- és személyiségjegyeinek megtartásával, úgy, ahogy van, képes beilleszkedni adott közösségbe, társadalomba. 

Ezzel szemben az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására- elfogadás és elfogadhatóság hiányában, és a többségi vagy más etnikum részévé válik- feladva személyiségét, identitását, gyökereit.

Mi, gyermekvédelmi szakemberek, vajon melyiket szeretnénk megvalósítani a mindennapjainkban? Integrációt vagy asszimilációt? A nevelési feladatainkat, céljainkat érdemes ennek a kérdésnek a megválaszolásával kezdenünk…



Rácz Béla                                                                              Balog Mária

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató            Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató -szakmai vezető                        Országos Egyházi Módszertani Intézmény

Módszertani Szaktanácsadói Csoport

Felhasznált irodalom:

  1. Giddens, Anthony (2003): Szociológia.Osiris Kiadó, Budapest.
  2. Andorka Rudolf (2003): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 
  3. Fiáth Titanilla (2001): A magyarországi roma népesség általános iskolai oktatása.In: Babusik Ferenc (szerk): A romák esélyei Magyarországon.Kávé Kiadó –Delphoi Consulting, Budapest. 
  4. Forray R. Katalin –Hegedűs T. András (1998): Cigány gyermekek szocializációja. Aula Kiadó, Budapest.
  5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Asszimil%C3%A1ci%C3%B3_(szociol%C3%B3gia)


/media/uploads/images/post_upload/bIMG_0882.jpeg
Szakmai nap Gyomaendrődön
/media/uploads/images/post_upload/310691309_436816711896783_4235940269507938178_n.jpg
Szakmai napot tartottak Egerben Módszertani Intézményrendszerünk munkatársai
/media/uploads/images/post_upload/309388826_5583692965023150_9223161539520316615_n.jpg
Azonnali gondozási hely váltás témában tartunk szakmai napot